A pedagógiai gyakorlat megszervezése

I. és II. szintű képzés

A tanárok pszichopedagógiai képzését felvállaló programok kiemelkedően fontos szerepet tulajdonítanak a pedagógiai gyakorlatnak, illetőleg a gyakorlat hatékony megszervezésének. E téren az alapvető célkitűzés a tanárjelöltek felkészítése az iskolai oktatás mindennapi szokványos és konkrét oktatási-nevelési feladatainak sikeres teljesítésére. A pedagógiai gyakorlat voltaképpen a pedagógusok képzésének végső fázisát képezi, amely kiteljesíti szakmai kompetenciájukat, egész pedagógusi arculatukat.

A pedagógiai gyakorlat megszervezése

A Tanárképző Intézetben a szakmai gyakorlat olyan oktatási intézményekben kerül megszervezésre, amelyek teljesítik az alábbi követelményeket:

• az oktatás nyelve azonos a pszichopedagógiai képzési programok tanítási nyelvével;
• az oktatási intézmény típusa megegyezik a pszichopedagógiai képzés szintjével: általános iskola az I. szintű képzés számára és középiskola a II. szintű képzés számára;
• a II. szintű képzés esetében az iskolai intézményben biztosítottak azok a tantárgyak, amelyek tanítására szakosodnak a képzésben részt vevő hallgatók (elméleti líceumok és szakközépiskolák).

A pedagógiai gyakorlat lebonyolításának érdekében az egyetem a követező partnerekkel köt szerződést:

• azokkal a megyei tanfelügyelőségekkel, amelyek égisze alatt működnek a pedagógiai gyakorlatnak helyet adó iskolai intézmények;
• azokkal az iskolákkal, amelyekben megfelelő személyi és tárgyi lehetőségek adottak a pedagógiai gyakorlat sikeres megszervezésére;
• olyan iskolai pedagógusokkal, akik nyitottak a hallgatók fogadására, illetve a pedagógiai gyakorlat konkrét megvalósítására, és képesek ellátni az úgynevezett mentortanári szerepkört.

A pedagógiai gyakorlat három alapvető részből tevődik össze:

1. az iskolai intézmények meglátogatása és megismerése,
2. a hallgatóknak a mentortanárok tanítási óráin való részvétele, vagyis a hospitálás,  
3. egyéni és önálló próbatanítások megtartása.

A pedagógiai gyakorlatnak helyet adó iskolai intézmények meglátogatásának alapvető célkitűzései:

• az intézmény infrastrukturális sajátosságainak megismerése, az iskola jellegzetes belső életével való ismerkedés;
• az iskola belső szerkezeti felépítésének és működési sajátosságainak elmélyültebb megismerése;
• az iskolai oktatási folyamat fő normáinak, követelményeinek, valamint alapvető jellegzetességeinek megismerése;
• a tanári pálya alapvető szakmai feladatainak tanulmányozása;
• az általános és középiskolai iskolai tanár szakmai kötelezettségeinek, illetve feladatköreinek és fő szerepviselkedéseinek tisztázása.

A tanítási órákon való részvétel céljai és feladatai:

• adott tantárgyat tanító pedagógus szakmai tevékenységének megfigyelése és analitikus elemzése;
• a tanórák változatos megszervezési formáinak megismerése;
• a tanítási órák didaktikai történéseinek és lezajlásának nyomon követése;
• a különböző didaktikai eljárások, módszerek, technikák és oktatási eszközök alkalmazási módjának megfigyelése.

A tanítási órákon történő megfigyelések szempontjai:

• hely, dátum, tantárgy, időpont, mentortanár;
• a tanítási óra típusa, változata és célkitűzései;
• a tanuló gyermekek viselkedése, a tanulással összefüggő megnyilvánulások jellegzetességei (szokások, képességek, aktivitási szint, fegyelem, figyelem, motiváció stb.);
• a tanári szerepviselkedések (kommunikáció, magyarázat, példanyújtás, szemléltetés stb.) és a tanulókkal szembeni attitűdök, illetve a tanulókkal kialakított kapcsolatok sajátosságai;
• a tanítási óra lezajlásának momentumai és fázisai, illetve történései és didaktikai eseményei (számonkérés, házi feladat, bemutatás, megszilárdítás, alkalmazott szervezeti formák, didaktikai módszerek, motivációt erősítő eljárások, felmérő és értékelő technikák stb. megkülönböztetése);
• a tanár-diák kapcsolat;
• a tanítási órákon való részvétel önértékelése (következtetések és tanulságok levonása, ami az oktatási folyamat legfontosabb didaktikai történéseit és jelenségeit illeti).

A pedagógiai gyakorlat keretében a hallgatók hospitálási kötelezettsége 10 tanítási órán való részvétel.

A próbatanítások keretében nyomon követett fő célkitűzések:

• a hallgatók konkrét bevonása az iskolai tanítási-tanulási folyamatokba;
• a hallgatók felkészítése az iskolai pedagógiai folyamatok sikeres megtervezésére és megszervezésére;
• az oktatási folyamat tervezésére és megszervezésére vonatkozó konkrét tapasztalatok megszerzése;
• a tanítás gyakorlati fogásainak, az úgynevezett pedagógiai kompetenciáknak a fejlesztése.

A pedagógiai gyakorlatban részt vevő hallgatók fő feladatai:

• a hallgató tanulmányozza a mentortanár által az oktatási folyamat vonatkozásában elkészített munkaterveit és hivatalos dokumentumait;
• a hallgató tájékozódik az osztályban alkalmazott tankönyvek, munkaeszközök és egyéb anyagokat tekintetében;
• a hallgató idejében elkészíti az igényelt lecketervet, az órára való felkészülését igazoló munkaprojektet, azt megbeszéli a mentortanárral és a gyakorlatvezető módszertanos tanárral;
• a hallgató csak abban az esetben kap engedélyt a tanítási óra konkrét megtartására, ha a mentortanár láttamozta, illetve elfogadta a tanítási óra idejében benyújtott tervezetét.

A próbatanítás

• a hallgató önállóan megtartja a tanítási órát, amit részletesen előkészített, és amelynek összes történései iránt felelősséget vállal.

A próbatanítások értékelésének szempontjai:

• a célok és feladatok megvalósítása, a felmerült problémák megoldása, a követelmények teljesítése;
• a célok és a tartalmak közötti megfelelő arányosság;
• a tanítási-tanulási tevékenységek megtervezésének és tényleges megszervezésének szintje (a megtervezett és a ténylegesen megszervezett tevékenységek aránya);
• a tanulás megszervezésének módozatai (munkaformák, eljárások, módszerek és technikák, eszközök, anyagok stb.);
• az alkalmazott szemléltető eszközök és anyagok minősége;
• a tanítási óra érzelmi légköre.

A pedagógiai gyakorlat keretében a hallgatóknak 3-5 próbatanítást kell megtartaniuk.

A vizsgatanítás

A vizsgatanítás célkitűzései:

• a végzős hallgató didaktikai kompetenciáinak és felkészültségének felmérése;
• a végzős hallgató bizonyítsa be, hogy képes összhangba hozni a megszerzett tudását a kerettantervi követelményekkel;
• a tanítási-tanulási folyamat megszervezésével és irányításával kapcsolatos képességek és készségek felmérése;
• a különböző oktatási módszerek, eljárások és eszközök hatékony felhasználásának, a felmérési és értékelési technikák megfelelő alkalmazásának felmérése.

A vizsgatanítás megtartása a záróvizsgán való részvétel előfeltétele.