SPIRIT Erasmus+ projekt

A „Skills of Tomorrow for Children of Present: Complex Future-Skill Development
with the Synergy of Learning Activities, Game-Based Learning, and STEAM”

(A holnap készségei a jelen gyermekei számára: komplex jövőbeli készségfejlesztés a tanulási tevékenységek,
a játékalapú tanulás és a STEAM szinergiájával) Erasmus+ projekt

A „Skills of Tomorrow for Children of Present: Complex Future-Skill Development with the Synergy of Learning Activities, Game-Based Learning, and STEAM” (A holnap készségei a jelen gyermekei számára: komplex jövőbeli készségfejlesztés a tanulási tevékenységek, a játékalapú tanulás és a STEAM szinergiájával) elnevezésű Erasmus+ projekt (2023-1-HU01-KA220-SCH-000154457) célja a 6-10 éves (alsó tagozatos) tanulók jövőbeli készségeinek fejlesztése tanulási tevékenységek, hagyományos játékok és STEAM szemléletmód bevonásával. A projekt célkitűzése, hogy a gyermekek olyan skillekre tegyenek szert, amelyek felnőtt életük során segítik őket a világ kihívásaival való hatékony megküzdésben, valamint a teljes és kiegyensúlyozott élet megélésében (társas kapcsolatok, érzelmek, munka, szabadidő, boldogság terén). A projekt keretében olyan innovatív modellt és eszközöket dolgozunk ki, amelyek támogatják az alsó tagozatos pedagógusokat abban, hogy a gyerekeket aktívan bevonják kompetenciáik formális és informális fejlesztésébe, miközben megőrzik veleszületett tanulási hajlandóságukat és a STEAM területe iránti kíváncsiságukat. A projekt az Erasmus+ támogatásával 2023. november 1. és 2026. június 30. között valósul meg.

Célkitűzések

A projekt illeszkedik az Európai Unió stratégiáihoz, és az alábbi területekre fókuszál:

1. Komplex modell kidolgozása, amely ötvözi a transzverzális készségek fejlesztését, a tanulók életkori sajátosságait, valamint a hagyományos játékokat, tanulási tevékenységeket és a gamifikált STEAM-módszereket.
2. Eszköztárak létrehozása: a modell alapján három eszköztárat dolgoztunk ki.
3. Pedagógusképzés: a modell és a módszertan alapján tanártovábbképzési anyagot készítünk, amely bemutatja az eszköztárak használatát és azok kompetenciafejlesztő hatását.

Partnerintézmények:

1. Magyar Digitális Oktatásért Egyesület – főpályázó (Magyarország, Budapest)
2. VitaComm Education (Ciprus, Nicosia)
3. Fondazione Patrizio Paoletti (Olaszország, Róma)
4. Erasmus Hogeschool Brussel (Belgium, Brüsszel)
5. Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Románia, Kolozsvár)

Nemzetközi szakmai találkozók:

1. Az első nemzetközi projekttalálkozóra 2023. december 7-8. között Budapesten, a főpályázó (Magyar Digitális Oktatásért Egyesület) szervezésében került sor. Az alkalomról és a tartalmi beszámolókról további információkat itt olvashatnak.
2. A második nemzetközi projekttalálkozóra 2024. június 6-7. között Rómában a Fondazione Patrizio Paoletti szervezésében került sor. Az alkalomról és a tartalmi beszámolókról további információkat itt olvashatnak.
3. A harmadik nemzetközi projekttalálkozóra 2024. december 5-6. között, Brüsszelben, az Erasmus Hogeschool szervezésében került sor. Az alkalomról és a tartalmi beszámolókról további információkat itt olvashatnak.
4. A negyedik nemzetközi projekttalálkozóra 2025. május 20-22. között, Cipruson (Páfosz), az VitaComm Education szervezésében került sor. Az alkalomról és a tartalmi beszámolókról további információkat itt olvashatnak.
5. Az ötödik, és egyben az utolsó nemzetközi partnertalálkozóra a Sapientia EMTE (Csíkszereda) szervezésében kerül sor Romániában október 8-9. között. Az alkalomról és a tartalmi beszámolókról további információkat itt olvashatnak.

Kutatási pillérek:

1. Kognitív gyermekpszichológusokkal készített interjúk. A kutatás első pillérét minden partnerországban egy-egy kognitív gyermekpszichológussal készített kvalitatív (félig strukturált) interjú jelentette. Ezek során a szakértők véleményét kértük arról, hogy mely készségek fejleszthetők a 6–10 éves korosztály életkori sajátosságainak figyelembevételével. Az interjúk eredményei alapján állítottuk össze a projekt során alkalmazott végleges kompetencialistát. A kutatás eredményeit az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar szakmai lapjában, a Gyermeknevelés Tudományos Folyóiratban közöltük. Az eredményeket hazai és nemzetközi konferenciákon egyaránt ismertettük.
2. Kérdőíves kutatás tanítók körében. A második pillér a gyermekpszichológusokkal készített interjúk kvalitatív eredményeire épült. A partnerek országonként 100 alsó tagozatos tanítót vontak be egy átfogó, nem reprezentatív kérdőíves adatfelvételbe. A felmérés arra irányult, hogy a tanítók mit gondolnak és mit tudnak a megjelölt készségekről, hogyan látják ezek fejleszthetőségét, valamint milyen módszerekkel és eszközökkel tartják megvalósíthatónak a fejlesztést az 1–4. osztályos tanulók körében. A kutatás első eredményeit a PedActa neveléstudományi szakfolyóiratban közöltük. A kutatás további eredményeinek közlése megjelenés alatt állnak. Az eredményeket hazai és nemzetközi konferenciákon egyaránt ismertettük.
3. Fókuszcsoportos interjúk gyakorló tanítókkal. A kutatás harmadik pillére fókuszcsoportos interjúkból állt, amelyeken minden partnerország nyolc gyakorló tanítója vett részt, így összesen 40 pedagógus osztotta meg tapasztalatait. A kétórás interjúk célja az volt, hogy feltárjuk a transzverzális készségek fejlesztésével kapcsolatos érzéseket, attitűdöket és gyakorlati tapasztalatokat. Emellett fontos célként szolgált az is, hogy ötleteket gyűjtsünk a 4. munkacsomagban kidolgozandó pedagógiai eszközök megtervezéséhez. A kutatás eredményeinek közlése megjelenés alatt áll.

Eszköztár-fejlesztés: 

• 2025 tavaszára elkészült egy komplex eszköztár, amelyet 20 általános iskolában (országonként négyben) 40 tanító (országonként nyolc) tesztelt. A pilot célja annak vizsgálata volt, hogy a javasolt eszközök mennyiben segítik a transzverzális készségek fejlesztését az alsó tagozaton. Az eszköztár a már meghatározott tíz transzverzális készség fejlesztését célozza és gyakorlati javaslatokat kínál a tanítók számára.
• A tesztelést követően Cipruson validáltuk az eszközöket, ahol minden partnerországból két pedagógus mutatta be tapasztalatait. A véglegesített eszközöket 2026-ban egy pedagóguskonferencián mutatjuk be a szélesebb tanítói közösségnek.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem részéről a projektben résztvevő szakértők:

• Tódor Imre egyetemi adjunktus – Tanárképző Intézet
• Tankó Enikő egyetemi adjunktus – Sapientia EMTE Csíkszeredai Kar, Humántudományok Tanszék/Tanárképző Intézet

A projektről további információk itt találhatók.