Üdvözlünk Erdélyben!

Rövid történelmi bemutató

• A 12. és 16. század közötti  időszakban csaknem háromezer erdélyi fiatal akademizáns tanul nyugat-európai egyetemeken, élő kapcsolatot teremtve Erdély és a nyugat-európai universitasok tudósai között.
• 1568-ben az Erdélyi Fejedelemségben – politikai döntésként – törvényerőre helyezik a vallásszabadságot, először a történelemben.
• 1581: Báthory István megszervezte Kolozsváron a jezsuiták segítségével az első erdélyi főiskolát, amely Báthory halálával és a jezsuiták elűzése után megszűnik.
• 1622-ben: Bethlen Gábor fejedelem megalapítja Gyulafehérváron a Collegium Academicumot, amely a század második felében a török támadások következtében bezárja kapuit, s később Nagyenyeden kezdi újra működését, ahol 300 éven át a reformáció védőbástyája volt. 
• 1768-ban a jezsuiták újra felállítják a főiskolát Kolozsváron, ahol 1774-1775 között bevezetik a jog- és orvostudomány oktatását is.
• 1786-ban II. Habsburg József lefokozza a kolozsvári főiskolát kollégiumi szintre és a német nyelvű oktatást teszi kötelezővé. A jogtudomány, a művészet, bölcsészet és az orvostudomány a líceum részeként működnek.
• 1857-ben Kolozsváron létrejön az Erdélyi Múzeum-Egyesületet, amely a későbbi egyetem alapjául szolgál. Az egyesület mind a mai napig Erdély legfontosabb akadémiai szervezete. 
• 1872-ben létrehozzák Kolozsváron az I. Ferencz József Tudományegyetemet, amelynek négy önálló karán magyar nyelven folyt az oktatás, a Bölcsészettudományi Karon egy román tanszékkel.  
• 1919-1920 között a történelmi magyar egyházak vezetői egy felekezetközi magyar egyetem létrehozását határozták el, mivel az első világháború után, amikor Erdély a román állam részévé vált, megszűnt a magyar oktatás Kolozsváron. Ezt a román hatóságok nem engedélyezik. Kolozsváron megnyílt a kizárólag román tannyelvű I. Ferdinánd Király Egyetem.
• A II. világháború idején, a második bécsi döntés után az I. Ferencz József Tudományegyetem ismét megkezdheti működését Kolozsváron.
• 1945-1959 között a romániai tanügyi törvények engedélyezik az önálló magyar Bolyai Egyetemet Kolozsváron. Az orvosi és gyógyszerészeti intézet, valamint a zene és színi akadémia Marosvásárhelyre költözik, és önálló intézetként működnek tovább.
• Az 1956-os magyarországi forradalom leverése után megkezdődik a magyar tannyelvű oktatási hálózat elsorvasztása az erdélyi egyetemeken.
• 1959-ben a magyar tanárok és hallgatók tragikus tiltakozása ellenére, a nemzeti-kommunista hatalom kikényszerítette a magyar tannyelvű Bolyai és a román Babeş Egyetem egyesítését Babeş-Bolyai Tudományegyetem néven, melyet a terror és a személyes megfélemlítések periódusa követett.
• 1959 és 1989 között a Babeş-Bolyai Tudományegyetem csak névlegesen kétnyelvű, csökkentik vagy megszüntetik a magyar tanszékeket és drasztikusan csökken a magyar diákok száma a romániai felsőoktatási intézményekben.
• AZ 1989-es romániai események után a magyar kisebbség vezetői csatlakoznak az új kormányhoz és bejelentik szándékukat, hogy visszaállítsák az önálló magyar állami egyetemet.
• 1995-ben félmillió romániai magyar aláírással kérvényezi az 1959-ben megsemmisített egyetemét.
• 1990-1999 között minden ígéret ellenére a román kormányok nem alkottak olyan törvényt, amely engedélyezné az önálló magyar egyetemet.
• 2000-ben a négy erdélyi magyar történelmi egyház vezetői létrehozzák a Sapientia Alapítványt. A Sapientia Alapítvány kurátorai feladata a romániai magyar nyelvű felsőoktatást támogató Alapítvány céljainak meghatározása és megvalósítása. A Magyar Kormány megszavazza, hogy anyagi keretet különít el (7 millió dollárt) a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásának érdekében.
• 2001: Három erdélyi városban fogadja az elsőéves hallgatóit a Sapientia EMTE:  Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában.
• 2012:  A Sapientia EMTE-t végleges akkreditációt szerez.

Tudod-e hogy?

Hunyadi János (1407 körül–1456): Vajdahunyadon született, hadvezér, a Magyar Királyság kormányzója, Hunyadi Mátyás apja. Nevéhez fűződik az 1456-os nándorfehérvári diadal, amikor serege fényes győzelmet aratott a török szultán túlerőben lévő seregein. A győzelem tiszteletére III. Kallixtusz pápa elrendelte, hogy minden délben, Európa szerte meghúzzák a harangokat.

Hunyadi Mátyás (1443–1490): Kolozsváron született, magyar király. Harminckét éves uralkodása alatt a Magyar Királyságot Európa egyik legerősebb országává tette. Uralkodása nevezetes sikeres katonai hadműveleteiről (győzelmeiről a törökök és Habsburg seregek felett – 1490-ben Bécset is bevette), de a művészetek támogatásáról is. Udvarába olyan híres humanista művészeket és történészeket hívott meg, mint Galeotto Marzio, Janus Pannonius, Petrus Ransanus és Antonio Bonfini. Könyvtárat alapít, amely nagyobb mint a firenzei Medicieké, de sajnos a török pusztítások során az ott lévő Corvinák elvesznek.

Dávid Ferenc (1510-1579): prédikátor, Kolozsváron született. A felekezetközi viták idején megalapítja az erdélyi Antitrinitárius Egyházat. Hozzájárult ahhoz, hogy az 1568. január 6–13-i tordai országgyűlésen – politikai döntésként – kihirdessék a vallásszabadságot, elsőként Európában.

Apáczai Csere János (1625-1659): helvét hitvallású evangélikus (református) tudós, író. A háromszéki Apáczán születt, egyetemi tanulmányait Franekerben kezdi, majd Leidenben és Utrechtben folytatja. 1651-ben megszerzi a  Harderwijki Egyetemen a teológiai doktori titulust. 1653-ban kiadja fő művét, a Magyar Encyclopaediát, amelyben korának tudását magyarul foglalja össze. Ő az első református peregrinus, aki holland nőt vesz feleségül (Aletta van der Maet), ki hűségesen követi férjét Gyulafehérvárra és Kolozsvárra.   

Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842): a háromszéki Kőrösön született, majd a göttingeni tanulmányai után Ázsiába utazik, hogy felkutassa a magyarok őshazáját. Nyelvtudós, a tibetológia megalapítója, az első Tibeti-Angol szótár létrehozója.

Bolyai János (1802-1860): kolozsvári születésű matematikus, kilenc nyelven olvasott – beleértve a kínait és a tibetit is. A komplex számok, a számelmélet, illetve az algebra-egyenletek témakörében folytatott kutatásokat. 1832-ben megjelent Appendix című művével megalkotta a nemeuklideszi geometriát, amely nélkülözhetetlen alapot jelentett a 20. század matematikai és fizikai elméletei számára.

Arany János (1817-1882): Nagyszalontán született, a magyar irodalom kiemelkedő epikus költője, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. Verseit a magyar népi hagyományból merítette. Átérezte korának nagy világnézeti válságát, s lélektani hatását lírájában a nagy művészet nyelvén tudta kifejezni. Shakespearet és Aristophanest magyar nyelvre fordítja. A Toldi trilógia, a magyar irodalom legszebb elbeszélő költeményének szerzője.

Teleki Samu (1845-1916): Sáromberkén született, felfedező, a Kenya északi részébe indult első európai expedíció vezetője. Ő fedezte fel és nevezte el (Rudolf trónörökösről) a Rudolf-tavat (ma Turkana-tó is) és (Rudolf feleségéről, Stefánia belga hercegnőről) a Stefánia-tavat (ma Chew Bahiraaa-tó). Dédunokája volt Teleki Sámuelnek (1739–1822), az erdélyi kancellárnak, aki 40 ezer kötetes könyvtárával megalapította a marosvásárhelyi Teleki Tékát, az egyik első magyar közkönyvtárat (1802).

Ady Endre (1877-1919): Érdmindszenten született, a huszadik század egyik legjelentősebb magyar lírai költője. Forradalmiason szakít Arany és Petőfi hagyományával, alkotásait a francia szimbolizmus hatja át. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek.

Bartók Béla (1881-1945): Nagyszentmiklóson született, zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémiatanára. Számos versenymű, kamarazene,  zongoramű, zenekari mű szerzője.  

Tamási Áron (1897-1966): Farkaslakán született, Kossuth-díjas magyar író, a Nemzetgyűlés tiszteletből meghívott képviselője. Leggyakrabban az ún. népi írók közé sorolják. Műveit székely népballadák, népdalok és népi mókák ihlették (Ábel-trilógia).

Brassaï, eredeti nevén Halász Gyula (1899-1984): brassói származású fotó- és filmművész, festő, író. A fotóművészet mellett képzőművészként és íróként is sikeres volt, kapcsolatot tartott Pablo Picassoval, Joan Miróval, Salvador Dalíval. A graffitinak, a falakra karcolt és írt képeknek, szavaknak, mondatoknak, a párizsi utca folklórjának képviselője.